hu en
2008. December 05. 08:34
Továbbra is reális az eredeti cél elérése

Varga István, vezetőedző, aki ősszel a 4. forduló után vette át csapatunkat, továbbra is optimista az eredetileg kitűzött cél elérését illetően.

- A bajnokság előtt komoly célokat fogalmazott meg a tulajdonos és a szakmai vezetés a csapatszámára. Jelenleg csak a 9. helyen állunk. Ennek fényében, hogyan értékeli azőszi szezont?

- Az első négy mérkőzést nem értékelhetem, hiszen akkor még nem az én irányításom alatt dolgoztak a játékosok. Amikor elvállaltam a vezetőedzőséget, úgy gondoltam, a kitűzött cél teljesíthető, lehet, hogy már decemberre, de a bajnokság végére egészen biztosan. Ezt ma is tartom. Az volt az elképzelésem,hogy ha az első négy fordulóban szerzett három ponthoz 21-22 pontot tudunk szerezni az ősszel, akkor az év végére ott lehetünk az első öt között, közel a harmadik helyhez. A terv jó volt, hiszen ha most 25 pontunk lenne, ott lennénk az élmezőnyben. Sajnos a megvalósítással akadtak gondok, csak 19 pont „jött be"az ősz folyamán. Utólag lehet azon morfondírozni, hogy ha a két döntetlenre hozott mérkőzést megnyerjük, vagy az elvesztett mérkőzésekből legalább egyet nyerünk, most jobb helyzetben lennénk, de ez abból a szempontból felesleges, hogy a jelenlegi helyzeten nem változtat.

- Amikor idekerült, azt is megfogalmazta, hogy gyorsabb játékot vár a fiúktól...

- Függetlenül attól, hogy a magyar viszonyok között él ez a csapat, nem kötelező úgy futballoznunk, ahogy azt a többi első osztályú csapat teszi. Sokkal gyorsabb játékot vártam el, de ez csak nagyon minimális mértékben teljesült. Voltak ugyan olyan mérkőzéseink, ahol némileg látható volt a gyorsulás, például - függetlenül attól, hogy nem nyertünk - a Kaposvár ellen, ahol szemre is szépen fociztunk és sok helyzetet tudtunk kialakítani, éppen a gyorsaság révén. És ilyen volt az ETO elleni derbink is. Ezeken kívül azonban sajnos nem tudok kiemelkedő teljesítményeket megemlíteni. Az UTE elleni - gólnélküli döntetlenre végződött - találkozó pedig az egyetlen olyan meccs, amelyen a védelmünk hibátlanul, az elvárt módon működött. Tudomásul kell venni - és ezt többször is elmondtam - hogy jó védekezés nélkül nem lehet támadni. Ha fejetlenül megyünk előre, úgy járhatunk, mint a Vasas ellen, ahol lyukas maradt hátul a védelem, s az ellenfél, aki összesen négyszer jutott el a kapunkig, mind a négyszer gólt lőtt. A másik véglet Diósgyőrben volt, ahol a rengeteg helyzetünket nem tudtuk gólokra váltani, olyan lehetőségek maradtak ki, amelyek értékesítése egy ifjúsági játékostól is elvárható. Összességében véve tehát átlagos teljesítményt nyújtott a csapat.

- Mindemellett nem túl fényes a gólarányunk...

- Ez azt mutatja, hogy nem a védekezésben vannak a legnagyobb hiányosságaink, hanem a középpályán. A leggyakoribb sor a Simek, Farkas, Sifter, Polonkai, vagy akár Dvéri közül csak a két belső védekezik. Emiatt nehéz a pálya közepén labdát szerezni, vagy megtartani, ugyanakkor nagy teher hárul a hátsókra, ahol előbb-utóbb akad egy hiba.

- Hol kell mindenképpen javítani, mire kell odafigyelni, ha tavasszal jobban akarunk szerepelni?

- Általában véve elvárható, hogy jobb teljesítményt nyújtsanak a játékosok az ősszel mutatottnál. Az eddig elmondottak alapján két dolog nagyon fontos: pontosabb és agresszívebb védőmunka, illetve jobb helyzetkihasználás. Előbbi nem azt jelenti, hogy át kell menni teljes védekezésbe. Viszont a védekezés mindig kollektív tevékenység, labdavesztéskor mind a tíz mezőnyjátékosnak kötelessége védővé válnia. Ebben nálunk sok embernek van mit fejlődnie. A gólhelyzeteinkkel kapcsolatban az a véleményem, ha tavasszal sikerül ugyanannyi helyzetet kialakítanunk, mint az ősszel és annak csak a felét értékesítjük, biztos, hogy ott leszünk az első négyben a tabellán. A legjobb példa a rossz befejezésekre a Vasas elleni meccs, ahol hét, százszázalékos helyzetünk volt és abból csak egyet tudtunk gólra váltani.

- Miért ennyire rossza helyzet kihasználásunk?

- Az edzéseink a helyzetkihasználás gyakorlásának szempontjából nem hagyományosak: leggyakrabban játékhelyzetben gyakorlunk: létszámfölényben, emberhátrányban, rövidebb, hosszabb pályán, hogy olyanhelyzeteket teremtsünk, amelyek a mérkőzések alkalmával reálisan előfordulhatnak. Az a szituáció, hogy valaki rávezeti a kapura a labdát és azt belövi, nagyon ritkán fordul elő. Természetesen fontos a jó helyzet felismerés, hiszen pillanatok alatt kell tudni jól dönteni. Különben csak eshetőség marad a gól, s ránk leginkább ez jellemző. Sajnos kevés a góllövőnk. Sitku a maga öt góljával a házi gólkirály, s mögötte - annak ellenére, hogy sok technikai hibátvét -, négy találattal Pavlisics a második. Rajtuk kívül nem tudok olyat mondani, aki képes gólokat lőni. Vujovics épp csak elkezdte „gyártani" a gólokat, amikor eltörött a lába. Egészen más lenne a helyzet, ha az ellenfélnek három támadójátékosra kéne figyelnie, s nem arról lenne szó, hogy elég Sitkut semlegesíteni ahhoz, hogy ne találhassunk be a kapuba. Komoly szükségünk van tehát egy olyan játékosra, aki azonnal bevethető és szezononként legalább nyolc-tíz gól „van benne". Kulcsár Tamás, akihez nagy reményeket fűztünk, eddig sajnos nem mutatott sokat. Nyilván ebben benne van az is, hogy idekerülése után nem sokkal eltört a keze. Lelkes Péter sem jelent megoldást, mert - ugyan Ligakupa mérkőzésen is szerzett gólt - nem annyira meggyőző a játéka, hogy Sitku, vagy Pavlisics helyére kerüljön. A védő Bencze Zsolt hamarabb bekerülhet a csapatba, a téli nemzetközi meccseken bizonyíthat.

- Mi a helyzet a védelemmel?

- Egy komoly csapat legalább három komoly védővel kell rendelkezzen. Ez nálunk meg van Koller, Horváth és Radovics személyében, bármelyiket bármelyik helyére be lehet állítani. Szélsőnek itt van Mohl, aki balbekk, míg Andics és Lázár jobboldali védő, bár Andics bevethető a másik oldalon is. Ezeken a posztokon azonban akadtak problémák. Andicsot nagyon jó játékosnak tartom, a szerb mentalítása és szertelensége ellenére is, akiben hatalmas győzni akarás van. Viszont belemegy olyan helyzetekbe, amelyekből akár gólt is kaphatunk - ugyan ez nem történt meg. Mohl Dávid - aki annak idején korosztályos válogatott volt nálam és akit „istápolok" most is - jó néhány gólunkban benne volt. Többen felvetették, miért nem játszik Mohl inkább baloldali középpályást? Mivel jobb oldalon Simek játsza a „felfutok és beadom a labdát" embert, ugyanezt a másikon nem lehet megcsinálni. Ha mindkét oldalon ezt a taktikát akarnánk alkalmazni, szükségünk lenne egy Kabát, vagy egy Rajczi típusú játékosra, aki berobban és rendre befejeli a beadásokat. Mindez persze nem zárja ki, hogy Mohlt ne lehessen a középpályára beküldeni, de nagyon meg kell választani, melyik meccsen és mikor, mert sokat hibázik. Ha már a középpályánál tartunk - mint ahogy korábban már utaltam rá - mind védekezésben,mind támadásban a leggyengébb pontunk. Mészöly Kálmán szerint az NB-I legjobb középpálya sora a mienk. Én nem így látom. Azt mondanám, vannak jó játékosaink, akik nem mindig nyújtanak jó teljesítményt. Középpályásaink közül Farkasnak és Simeknek egy-egy gólja van - és itt a vége... Ennél jóval több kéne tőlük. Sifter Tamás védekező középpályás, aki ezt a posztot rosszul értelmezi és mivel bizonytalan a játékban és a helyzetekben, többet passzol hátrafelé, az előre játékban nem vállal sokat. Emiatt kívülről nézve sokszor haszontalannak tűnik. Tegyük azonban hozzá, hogy a szezon nagyjából felét sérülten játszotta végig. Simek nagyon sok kritikát kapott és mondjuk ki, van benne igazság. Neki akár egy mérkőzéseken belül is vannak jó és rossz percei. Ezért nem lehetett vele végigjátszatni teljes meccseket. Még jó, hogy a helyére beküldhető Kulcsár, vagy Nagy Dani. A két belső embert viszont csak Romeroval helyettesíthetném, ő viszont nem túl meggyőző.

- Milyen a csapatrészek kapcsolódása?

- Edzésen sok olyan taktikai gyakorlatot csinálunk, amelyek a csapatrészek összehangolt munkájára irányulnak. A mérkőzéseken a leggyakoribb gond a pálya hátsó részéről történő labda kihozatal. Három labda felvevő játékosunk van: a hátsó zónában Sifter Tamáshoz kerül ki a játék. Vele az a baj, hogy mivel legtöbbször az ellenfél kapujának háttal veszi át a labdát, azonnal visszapasszol. A pálya középső részén Farkas Balázs, aki többször sikeresen oldotta meg ezt a feladatot. Vele ellentétes oldalon pedig Pavlisicsnek kell visszalépni labdát felvenni és a támadás folytonosságát biztosítani. Gond akkor van, amikor labdát veszítünk, ilyenkor gyakori, hogy a pálya közepe „eltűnik". A másik gond a védelemmel van. Amikor támadásba lendül a csapat, a védőknek azonnal fel kéne menniük a félpályáig. Mivel azonban bizonytalanok, ráadásul a két középső nem „futóbajnok", nem mernek mozdulni, mert attól tartanak, az ellenfél kontrázni fog. Hatalmas probléma, hogy a játékosok nem szűkítik jól a területet, ami abból adódik, hogy a hátsók még nem értek fel, az elöl lévők pedig nem jöttek vissza. Emiatt a pálya közepén küzdő két játékos sokszor nehéz helyzetbe kerül, mert három-négy játékos ellen kéne játszaniuk. Elöl pedig az okoz gondot, hogy Sitku egyedül áll szemben két-háromvédővel, mivel Pavlisics feladata visszahúzódni az ellenfél utolsó középpályásáig, s onnan kéne adott esetben felérnie az Illés mellé, amit sokszor labdával együtt akar megoldani.

- A szezonban végig lehetett érezni, hogy valami gond van a játékosok fejében.

- Sajnos ezen a téren egyáltalán nem léptünk előre az elmúlt hónapokban. A kitűzött célokhoz szükséges játék minőségének mentális összetevője is van, s ez csak helyenként és nagyon minimális mértékben van rendben a játékosoknál. Ezen javítani csak akkor tudnánk, ha a csapat magját alkotó kulcsjátékosoknak lennének komoly riválisai. A jelenlegi keretünk ugyan nagy, 31 fős, de sok a fiatal, illetve vannak olyanok is, akik nem rossz futballisták, de a kitűzött cél eléréséhez kevesek. A másik jellemző, hogy a játékosok többsége „belenőtt" a magyar fociba. Egy harminc év körüli futballista hozzáállását, gondolkodásmódját már nem lehet megváltoztatni. Nyilván lesz olyan, akitől a télen elköszönünk, ám a helyzet nem egyszerű, a jelenlegi tulajdonos játékos-szerződéseket is örökölt. De hogy dicsérjem is a gárdát: egyetlen olyan csapatom sem akadt még a pályafutásom során, amelyik ennyire tisztességesen edzett és készült hétről hétre, mint a mostani. A küzdeni tudással nincs gond. Az más kérdés,hogy az elvárás kinek mekkora lelki terhet jelent és azzal hogy tud megbirkózni. A „súly" hatása egyértelműen megmutatkozott Zalaegerszegen, az MTK, vagy a Vasas elleni meccseken: mindannyiszor ott volt a lehetőség, hogy felzárkózzunk az élbolyhoz, vesztettünk.

- Sikerül a külföldijátékosok beilleszkedése?

- Olyan feszültség a magyarok és a külföldiek között, amelyekről egyes pletykák szólnak, egyáltalán nincs. Nyilván kezdetben volt az öltözőben némi kommunikációs zavar, de azóta többen belátták, meg kell tanuljanak legalább alapszinten magyarul. Ebben Pavlisics jár az élen, aki szinte mindent megért. Az edzéseken is megvan az összhang. Tudom, vannak - nem közöttünk -, akik még ma is fanyalogva beszélnek a szerb-horvát játékosokról. Véleményem szerint azonban mindannyian jól játszanak, komoly kluboktól, komoly teljesítmények után kerültek Fehérvárra. Az pedig tény, hogy azokon a mérkőzéseken, amelyeken Andics, Radovics, Vujovics és Pavlisics is fent voltak a pályán, egyszer sem kaptunk ki. Nem azért, mert annyival jobbak, mint a magyarok, hanem azért, mert más a mentalitásuk, s ez magukkal vitt a csapatból még három-négy játékost. Hét-nyolc jó teljesítményt nyújtó ember pedig győzelmet ér. Ilyen volt a Honvéd és a REAC elleni bajnoki, valamint a Debrecen elleni kupameccs.

- Tehát akkor elérhető az első négy hely valamelyike a bajnokság végére?

- Már csak a fehérvári futball hagyományok okán is bent kell, hogy legyen az első négyben a csapatunk az idén. Erre minden reális esélyünk megvan. A felkészüléshez és a jó szerepléshez - a magyar viszonyok között - mindent, amit lehet, megteremt a tulajdonos, Garancsi István. A következő évben továbbépítve a munkát, még előrébb kell lépjünk, hogy kijuthassunk a nemzetközi porondra. Ehhez az edzőigárdán felül a játékosoknak is vállalniuk kell a felelősséget és tudomásul kell venni, hogy egy győztes meccs után is vannak olyanok, amit számon lehet kérni rajtuk. Márpedig minden nap többet kell akarni és tenni ahhoz, hogy előrébb lépjünk.

Hírek
Vendégünk volt a Mikulás 2009. December 05.
Péntek délután ősz szakállú vendég látogatta meg a Videoton Labdarúgó Közalapítvány ifjú játékosait: a Mikulás jött el a Sóstói Stadionba. Mivel a krampuszoknak épp máshol akadt dolga, az ajándékok kiosztásában Nagy Dániel és Dvéri Zsolt segített a Mikulásnak.
Ma az utolsó edzés, holnap az utolsó mérkőzés 2009. December 04.
Ma délelőtt az idei év utolsó edzését vezette Felcsúton a csapatnak dr. Mezey György. A keret a holnapi, utolsó mérkőzésére készült: délután 1 órakor Felcsúton a Pápa együttesével mérkőzik a Ligakupában.
Mérlegen az ősz IV.: Videoton FC-Puskás Akadémia U17 2009. December 04.
A Videoton FC utánpótlás csapatainak őszi szereplését bemutató sorozatunkat az U17 őszi idényének értékelésével folytatjuk. A Videoton FC-Puskás Akadémia U17 az első sikerét ugyan csak a harmadik meccsén gyűjtötte be, ám ezt követően remekelt Dobos Barna edző alakulata, és végül csak gólkülönbséggel szorult le az őszi dobogóról.
Hogyan készülnek a koreográfiák? 2009. December 03.
Minden labdarúgó mérkőzés egyik leglátványosabb eleme a szurkolói koreográfia. De hogyan készülnek ezek az olykor monumentális alkotások? Kik és mikor készítik és főleg miért? A szurkolókkal készített videónk második részéből ezekre a kérdésekre is választ kaphat.
Két pont előnnyel telel a Videoton 2009. December 03.
A Soproni Liga 10. fordulójából elmaradt mérkőzésen a Debrecen - Coulibaly és Szakály Péter góljaival - 2-0-ra legyőzte az MTK-t, és felzárkózott a tabellán a második helyre, a Videoton mögé. Csapatunk 33, a Loki 31 pontot szerzett, így a Vidi a DVSC előtt két, az Újpest előtt négy pont előnnyel "telel".
Két pont előnnyel telel a Videoton 2009. December 03.
A Soproni Liga 10. fordulójából elmaradt mérkőzésen a Debrecen - Coulibaly és Szakály Péter góljaival - 2-0-ra legyőzte az MTK-t, és felzárkózott a tabellán a második helyre, a Videoton mögé. Csapatunk 33, a Loki 31 pontot szerzett, így a Vidi a DVSC előtt két, az Újpest előtt négy pont előnnyel "telel".
MOL Fehérvár FC - Minden jog fenntartva
A webhely cookie-k segítségével nyújtja a szolgáltatásokat, szabja személyre a hirdetéseket és elemzi a forgalmat. Emellett a felhasználási adatokhoz a Google is hozzáférhet. A webhely használatával elfogadja a cookie-k használatát. További részletek